A tío és a tía szó magyarul a nagybácsit és a nagynénit jelenti, a spanyolok viszont nem csak ilyen értelemben és nem csak a rokonaikra használják. A „tíózás” egész Spanyolországban ismert jelenség, de mit jelent egész pontosan és miért használják?

¡Oye, tío/tía! ¿Qué pasa? – ha magyarra akarnánk fordítani ezt a tradicionálisnak is nevezhető spanyol kérdést, akkor úgy hangzana, hogy “Figyu, nagybácsi/nagynéni, mi a helyzet?” A magyar nyelvben talán a “csaj/csajszi”, “srác/pasi”, a “haver” vagy az “öreg” kifejezés az, ami legjobban lefedi a használati körét, az angolban pedig a brother-ből származó “bro”-val lehet párba állítani. 

Hola tía, ¿cómo estás? – Szia csajszi, hogy vagy? 

Gracias tía, no sé qué haría sin ti. – Köszi csajszi, nem tudom mit csinálnék nélküled. 

¡Qué tío tan guapo! – De jóképű srác! 

Oye tío, ¡vamos a tomar una caña! – Figyelj öreg/haver, menjünk igyunk meg egy sört. 

¡Que guay, tía! – De klassz, csajszi! 

Tío, ¡cállate ya! – Haver, hallgass már el! 

A spanyol fiatalok nyelvének szerves alkotórésze a mai napig, de vannak régiók, ahol kortól függetlenül előszeretettel használják, mint például Murciában vagy Andalúziában, ahol az egy főre jutó “tíózók” száma egész biztosan rekordot döntene. 

Az eredetét tekintve még a digitális világ sincs a segítségünkre, ugyanis nem lehet információt találni erre vonatkozóan, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy egyszer csak elkezdték használni. 🙂 Aki pedig Spanyolországba látogat, egész biztosan találkozni fog olyan személlyel, aki használja. 

Bár az eredete kétséges, az viszont kétségtelen, hogy a kedvességet és a közvetlenséget akarják vele hangsúlyozni, legalábbis maguk a spanyolok erről számolnak be különböző fórumokon. Egy családtag nevének használata akár egy barátra, ismerősre vagy idegenre, azt szimbolizálja, hogy hajlandóak vele a nyitott, laza, baráti kommunikációra. Az időseket viszont már illetlenség “tíózni, tíázni”. 

Nemcsak Spanyolországban használják ezt a kifejezést: a chileiek is tío-nak, tía-nak szólítják azokat az embereket, akik közel állnak hozzájuk, ugyanakkor nem a rokonuk. Argentínában és Mexikóban viszont gyakrabban bukkan fel a köznyelvben két másik családtag: a “cuñado/a” és a “primo/a”. Előbbi a sógort és a sógornőt, utóbbi az unokatestvért jelenti, de az utcanyelvben, ismerősökre és idegenekre használva ugyanúgy a közvetlenséget hivatott jelölni.