A spanyolok, csakúgy mint a többi nemzet, tele vannak szerencsecsalogató szilveszteri rítusokkal, ilyen például a 12 szőlőszem babonája, amitől a gazdagságot és a szerencsét remélik.
Te mitől várod a bőséget az újévben? Milyen hagyományokat tartasz az év utolsó és az új év első napján? A spanyolok, csakúgy mint a többi nemzet, tele vannak szerencsecsalogató rítusokkal, ilyen például a 12 szőlőszem babonája, amitől a gazdagságot és a szerencsét remélik.
Az 1900-as évek óta a spanyolok Szilveszter éjszakáján összegyűlnek a települések főterén vagy most már csak bekapcsolják a tévét és várják a madridi Puerta del Sol-on történő szőlőevés közvetítését. Amikor éjfélt üt az óra, elkezdődik az ünnepi rituálé: mindenki maga elé veszi a korábban megvásárolt 12 szem szőlőt, mely az újév 12 hónapját szimbolizálja, ezután 12 harangszóra fogyasztják el azokat. Akinek sikerül mindet időben megennie, annak nem kell szűkölködéstől tartania. A rutinosak kizárólag magmentes szőlőt vesznek, hogy könnyebben teljesítsék a kihívást és ne akadjon a torkukon semmi, ami akadályozhatná a gazdagodást.
Ennek a szilveszteri szokásnak az eredetét homály övezi, de természetesen számos legenda kering róla a köztudatban. Az egyik ilyen, hogy az 1880-as években a spanyol burzsoázia vette át az akkoriban előkelőnek számító szőlőfogyasztást a franciáktól. A köznép rövidesen már arról pletykált, hogy az elfogyasztott szőlő teszi őket vagyonossá, úgyhogy elkezdték utánozni a felső rétegeket, remélve, hogy sorsuk kereke kedvezőbb irányba fordul. Egy másik legenda szerint 1909-ben Alicantéban annyi fehér szőlő termett, hogy nem tudták értékesíteni. A hatalmas többlet miatt a termelők kitaláltak egy marketingkampányt, melynek keretében elhitették a helyiekkel, hogy azok, akik szilveszterkor szőlőt esznek, magukhoz vonzzák a szerencsét. Ha a történet igaz, akkor a történelem egyik leghatékonyabb reklámkampányát hajtották végre az évszázad elején.
Sokan szeretik bebiztosítani a következő évi jólétet és a 12 szőlőszem mellett egy a gazdagságot szimbolizáló arany ékszert, például egy gyűrűt is beledobnak a pezsgőspohárba, amivel koccintanak.
Egy másik szilveszteri hagyomány Spanyolországban a fehérneműkhöz kapcsolódik. Mivel a piros szín a szerelmet és a szenvedélyt szimbolizálja, ezért aki szeretné megtalálni élete párját, vagy csak egy kis romantikára vágyna az újévben, annak a hagyományok azt diktálják, hogy viseljen vörös színű alsóneműt szilveszter napján, de az is elég, ha piros szalagból masnit köt a bal csuklójára. Úgy tartják, hogy ez a szilveszteri rítus a középkorból származik, amikor a vörös színt a boszorkánysággal és a sátántól származó dolgokkal társították, ezért használata tilos volt. Az pedig köztudott, hogy ha valamit betiltanak, azzal pont az ellenkező hatást érik el: az emberek nemcsak elkezdtek rendszeresen ilyen színű ruhákat hordani, hanem szinte kötelezővé is tették az újév küszöbén annak viseletét.
A spanyolok emellett szilveszter éjszakáján két koccintás között rendszerint kitárják otthonuk ablakait, hogy kiengedjék a rossz energiákat és beengedjék az újakat.
Mit nem szabad csinálni szilveszterkor a spanyol hagyományok szerint?
A spanyolok azt tartják, hogy ha az éjféli harangszó előtt gratulálnak az újévhez, az balszerencsét hoz, ezért jobb megvárni az utolsó szőlőszem lenyelését a gratuláló szavak előtt.
A szőlővel sem árt elővigyázatosnak lenni: fontos tisztára pucolni a szőlőszemeket, megszabadítani őket a héjtól és a magoktól is, mert az óvatlanság fulladáshoz vezethet.
És végül minden spanyol igyekszik távol tartani magát szilveszter estéjén a viccmelésőktől. Aki túlzásba viszi a viccmondást, a babona szerint szintén balszerencsét hoz, úgyhogy az óévi vacsoraasztalnál törekedni kell arra, hogy a barátok és családtagok 1-2 viccnél többet semmiképp se meséljenek.
Természetesen csakúgy mint máshol, Spanyolországban sincs tudományos bizonyítéka annak, hogy a szilveszteri rítusok működnek, viszont ahogy Galíciában mondják, „boszorkányok nem léteznek, de azért vannak”, így hát jobb biztosra menni és követni a sokszor több száz éves szilveszteri és újévi hagyományokat.
Fotó: Roland Veg