A Néppárt a vártnál kevesebb szavazattal győzött és végül sem egyedül, sem a Vox-szal közösen nem éri el a kormányalakításhoz szükséges abszolút többséget.
Fenekestül felfordult a politikai élet Spanyolországban. Vasárnap előrehozott parlamenti választásokat tartottak a dél-európai országban, mely eredetileg december elején lett volna esedékes. Pedro Sánchez szocialista kormányfő azonban a május 28-ai regionális választásokon elszenvedett veresége után néhány órával – szakértők szerint stratégiai célból – bejelentette, hogy előre hozza a voksolást és már a nyár közepén, július 23-án urnához hívja a választópolgárokat. Sokan arra számítottak, hogy a nyári szabadságok és a rekkenő hőség visszaveti a szavazókedvet, de épp az ellenkezője történt meg: a mintegy 37 millió választásra jogosult állampolgár több mint 70 százaléka ment el szavazni, közülük 2,4 millióan postai úton adták le a szavazócédulájukat.
Hirdetés
Az elmúlt hetekben az összes közvélemény-kutatás a jobboldali Néppárt (PP) győzelmét vetítette előre, de azt is biztosra vette mindenki, hogy a miniszterelnöki szék legfőbb esélyese, Alberto Núñez Feijóo nem fogja tudni megszerezni az önálló kormányzáshoz szükséges 176 mandátumot. Mindenki arra számított, hogy hiába a két párt közötti ideológiai szakadék, a Néppárt végül a Vox-szal lepaktálva képes lesz elérni az abszolút többséget. Végül azonban az eredmények másképp alakultak és Spanyolország most gyakorlatilag a kormányozhatatlanság küszöbén áll.
A vasárnapi előrehozott választások valóban a Néppárt (PP) győzelmét hozták. Feijóo 136 mandátumot zsebelt be, viszont Pedro Sánchez pártja, a PSOE a kampányidőszak utolsó szakaszában a vártnál jobban erősödött és 122 parlamenti helyet szerzett meg, plusz 2-t a 2019-es választásokhoz képest. Azt nem tudni, hogy ehhez mennyiben járult hozzá az, hogy Feijóo nem vállalta az utolsó kampányvitát, melyen végül csak Pedro Sánchez (PSOE), Yolanda Díaz (Sumar) és Santiago Abascal (Vox) vett részt.
A 2019-es Sánchez-kormány legfőbb szövetségesét, az Unidas Podemost is tömörítő Sumar vasárnap végül a várakozásoktól eltérően nem tudta megverni a Vox-ot, mely ugyan elveszített 19 mandátumot, mégis a harmadik legerősebb formációként zárta a vasárnap estét: 33 parlamenti helyet gyűjtöttek be, szemben a Sumar 31 székével.
A szavazatok fennmaradó részét a katalán és a baszk nacionalista pártok kapták meg, nem kis mennyiségben.
Hirdetés
A helyzet jelenleg az, hogy sem Pedro Sánchez, sem Alberto Núñez Feijóo nem tud olyan szövetséget kötni a kisebb pártokkal, amellyel elérhetné a kormányzáshoz szükséges többséget. A kulcs pedig a legszélsőségesebb katalán nacionalista párt, a Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért) kezébe került, amely egyik oldallal sem tervezett lepaktálni, most azonban nagy szükség van az általuk megszerzett 7 mandátumra, mellyel Pedro Sánchez tovább folytathatná Spanyolország irányítását. A gond azonban az, hogy a Junts jelöltje, Miriam Nogueras közölte: “a semmiért cserébe nem teszi miniszterelnökké Sánchezt”.
A Juntsról a legradikálisabb eszközöktől sem riad el, ha Katalónia függetlenedése a kérdés. 2017-ben elnökük, Carles Puigdemont alkotmányellenesen ki is kiáltotta a régió elszakadását, majd az elszámoltatás elől külföldre menekült és végül Brüsszelből, EP-képviselőként folytatta a politizálást. Az Európai Parlament július elején jelentette be, hogy visszavonja mentelmi jogát, így mostantól bármikor felelősségre vonhatnák. A Junts már most közölte, hogy ha Pedro Sánchez igényt tart 7 mandátumukra, amnesztiát kell adnia Puigdemont-nak és meg kell egyezniük a katalán függetlenségi népszavazás kiírásáról is. A tét tehát óriási: Spanyolország alkotmányos egysége.
Feijóo-nak – korábbi felszólalásaiból kiindulva – esze ágában sincs elszakadásról egyezkedni a katalán nacionalistákkal, de Sánchez is jelezte már korábban, hogy hiába a párbeszédre törekvés és a katalánoknak az elmúlt években megadott kedvezmények, a függetlenedés nem jöhet szóba, mivel alkotmányellenes.
Feijóo vasárnap este közölte, hogy kezdeményezni fogja beiktatását és mivel választási győztesként joga van hozzá akkor is, ha az ellenzék mindent el fog követni a kormányalakítás blokkolásáért. Úgy fogalmazott: “nem fordulhat elő, hogy Spanyolországot egy olyan ember kormányozza, aki elvesztette a választásokat„. Hozzátette azt is, hogy megkezdi a párbeszédet valamennyi formációval.
A kongresszus és a szenátus augusztus 17-én alakul meg, augusztus 21-én pedig megkezdődnek a királyi elbeszélgetések, ezt követően VI. Fülöp eldönti, hogy kit kér fel először a kormányalakításra. Ha végül egyik jelölt sem tudja felmutatni az ehhez szükséges többséget a parlamenti bizalmi szavazások egyik fordulójában sem, úgy újabb választást írhatnak ki Spanyolországban.
Forrás: RTVE, Antena3
Fotó: Twitter/@ppopular
