Az új törvény szabályozza az albérleti díjak emelését, a kilakoltatást, kedvezményeket biztosít a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek, újradefiniálja a kis- és nagytulajdonos fogalmát, illetve megemelhetővé teszi az üresen álló lakások ingatlanadóját.
Elfogadta a kongresszus az új spanyolországi lakástörvényt. Az új jogszabályok körül hónapok óta óriási a vita, jóváhagyását rengeteg tárgyalás előzte meg, érvénybe lépése előtt pedig még meg kell várnia a szenátus zöld jelzését is, mely várhatóan még a május 28-ai önkormányzati választások előtt meg fog történni.
A törvény szabályozni fogja az ingatlanszektor különböző területeit, kiemelt hangsúlyt fektet az ingatlanok bérbeadására olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek elősegítik a lakhatáshoz való hozzáférést, korlátozza a bérleti díjak emelését és szabályozza a kilakoltatást is. A legsúlyosabb szigorítások azokon a területeken lépnek érvénybe, amelyek az ingatlanpiacon “stresszesnek” tekinthetők.
Hirdetés
Az új törvény kulcsfontosságú pontjai:
1. Az autonóm közösségek bővítik a „stresszesnek” minősülő területeket az albérletpiacon
Mik azok a “stresszes területek”? → Az új törvény értelmében „stresszesnek„, „nyomás alatt lévőnek” minősülnek azok a területek, ahol a jelzáloghitelek törlesztője vagy a havi bérleti díj meghaladja a háztartások átlagjövedelmének 30 százalékát, valamint azok is, ahol a lakbér több mint 3 százalékponttal nőtt a fogyasztói árindex értékéhez képest az elmúlt 5 évben.
2. Újradefiniálják a kis- és nagytulajdonos fogalmát az ingatlanpiacon
Nagytulajdonosnak számít majd az a magán- vagy jogi személy, akinek 5 vagy több lakása van a “stresszes” területeken, VAGY legfeljebb 10 lakása (vagy 1.500 négyzetméternél nagyobb tereülete) stresszmentes régiókban.
Kistulajdonosnak fog számítani az a természetes vagy jogi személy, akinek 5-nél kevesebb lakása van.
3. Módosul az éves bérleti díj frissítésére vonatkozó szabály
Hirdetés
Ez az új lakástörvény egyik legvitatottabb intézkedése, amely ellen rengeteg szakértő is szót emelt.
2024 januárjától a lakástulajdonosok legfeljebb 3 százalékkal emelhetik meg a havi bérleti díjat és ezt teljes mértékben függetlenné teszik a fogyasztói árindextől.
FONTOS: 2023-ban továbbra is érvényben marad a 2 százalékos emelési korlát!
2025 januárjára pedig ismét egy új referenciaindexet fognak majd meghatározni.
4. A bérleti díjak szabályozása a “stresszes” területeken lévő albérletek esetében
Ezeken a területeken az új szerződések albérletárait – függetlenül attól, hogy nagy- vagy kistulajdonostól származnak – szabályozzák/korlátozzák. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy leszorítsa az albérletek árát. Ezt a jogszabályt nem alkalmazzák majd a NEM stresszes területeken.
A limiteket a szerződés típusától és a tulajdonoshoz mérten határozzák meg.
5. Az ingatlanirodáknak szánt jutalék áthárítása a tulajdonosra
Az új lakástörvény értelmében az ingatlan bérbeadásával járó kezelési költségek és ingatlandíjak minden esetben a tulajdonost terhelik. Az ingatlanirodának járó jutalékot eddig a bérlő fizette, de a törvény szerint ezt rövidesen a tulajdonosnak kell rendeznie.
6. A bérleti díj többletköltséggel való emelésének tilalma
Az albérleti díjhoz tilos lesz hozzáadni például a közös költség vagy a szemétadó díját. Ilyen típusú kiadások nem terhelhetik pluszban az albérlőt.
7. A lakástörvénnyel ellentétes „felek közötti megállapodások” tilalma
Megszűnnek azok a szerződésbeli kikötések, amelyek lehetővé tették a törvényben foglalt intézkedések alkalmazásának mellőzését, ha a felek között adott témakörben külön megállapodás született.
8. Védelmi intézkedése kilakoltatás ellen
A jövőben egyebek mellett előre meg kell határozni a kilakoltatások végrehajtásának pontos időpontját, a veszélyeztetett helyzetben lévő személyeknek pedig kötelezően peren kívüli egyezségi eljárásokat kell biztosítani. Utóbbiak helyzetére alternatív megoldásként elérhetővé teszik az állami lakásépítésre szánt pénzeszközöket kedvezményes bérleti díjakon, illetve új lakásban való elhelyezésen és más eszközökön keresztül.
9. Az új törvény különböző adókedvezményekben részesíti majd a lakástulajdonosokat.
10. Üres lakások ingatlanadójának megemelése
A több mint két éve üresen álló lakások bérbeadásának ösztönzése érdekében az ugyanazon a településen négynél több lakással rendelkező tulajdonosoktól az önkormányzatok magasabb IBI-t (ingatlanadó) szedhetnek be.
11. Sebezhetőség esetén az albérleti szerződés meghosszabbodik
Azoknak a lakóknak az albérleti szerződése, akik igazolni tudják, hogy gazdaságilag és/vagy társadalmilag kiszolgáltatott helyzetben vannak, egy évvel meghosszabbodik az albérleti szerződésük – tekintettel a rendkívüli helyzetükre.
Fotó: Unsplash
Forrás: Fotocasa/RTVE
Borítókép: Roland Veg
